Kissé horrorisztikusnak hangzik, hogy ellopták Einstein agyát. De így történt. Mikor Einstein meghalt 1955 április 18-án, a boncolást végző orvos, Dr. Thomas Harvey ellopja Einstein agyát, és 1983 tavaszáig nem adja ki a kezéből! Harvey barátja balzsamozó volt. segített Az agyat konzerválni.A konyhaasztalon szeletelte fel. Az agy Harvey házzasságába került.
Általános megdöbbenést váltott ki annak idején, amikor a boncolás után kiderült, Einstein agya az átlagos női agynál is kisebb, mindössze 1,23 kilogramm (egy felnőtt nő agya 1,24 kg tömegű, egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom).
Egészen 1983-ig csak ennyi volt, amit tudtunk.
Az Einstein agyának vizsgálata során született felismerések, alapjaiban rengettek meg és romboltak le addig igaznak vélt tudományos elképzeléseket.
NEM AZ AGYI IDEGSEJTEK befolyásolják elsősorban intelligenciánk, gondolkodásunk, tanulásunk minőségét!!!!
Kiderült, hogy a zseniális gondolkodásban, a gyors felfogásban, megértésben, óriási szerepe van az idegsejteket körülvevő gliasejteknek.
Sőt !!! Az idegsejtekhez hasonlóan a gliasejtek is képesek az információ szállítására az agyban, így egyfajta kommunikációs hálót alkotnak, kiegészítve, sokszorosára növelve az idegsejtek hálózatát. (Normál esetben Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki)
Nekik köszönhetően agyunknak nem egy, hanem két módja is nyílik az információ továbbítására egy időben!
Az idegsejtek elektromos úton továbbítják az ismeretet, és ezek az elektromos jelek nagyon gyorsak, és gyorsan el is tűnnek, nem hagynak nyomot!
Az idegsejtekkel tanulás folyamán történik az, hogy amit megtanultál, arra 1-2 napig még emlékszel, aztán egyszerűen elfelejted.
Dr Thomas Harvey